Derűs nap, jó idő, a lányok a fodrásznál, kozmetikusnál, műkörmösnél, a fiúk pedig keresik, ki vasalhatná ki az ingüket, amihez már kiválasztották a legmegfelelőbb nyakkendőt. A „veteránok” már koradélután megérkeztek, berendezkedtek a vendégszobába, az „újoncok” pedig izgatottan várják, hogy mi fog kisülni ebből a nem mindennapi estélyből.
A kapunyitás este hatkor volt, így háromnegyed hétre már majdnem elfoglalta mindenki a maga helyét. A rendezvényt Dr. Túróczi Imre rektor úr nyitotta meg beszédével, majd őt követve a végzősök nevében Korbely Zsolt, alias Deszant szólalt fel.
A szónoklásokat a végzősök nyitó tánca, egy varázslatos keringő követte. A hölgyek gyönyörűek voltak, a fiatalemberek pedig roppant elegánsak. A nem akármilyen koreográfia mellett, a zene sem az a hagyományos bécsi klasszikus volt, hanem egy One Republic nótára, méghozzá a All The Right Moves–ra táncoltak. Nagyon szép volt, igazán méltó volt a bál megnyitásához.
Ezt követően szép sorban megérkeztek az előételek. Én személy szerint a „B” menüt választottam, ahol egészen pontosan a következőt kaptam: Rákfarok, kókuszos bundában, körtesalátával, aszalt paradicsomos dip-pel. Hát ez valami isteni volt, le a kalappal az Ínyenc Klub előtt ismét.
Az előétel után valami igencsak szokatlan történt. Na, ne tessék semmi rosszra gondolni. Mintegy véletlenül Bella (Tagai Annabella - a szerk.) éppen a tánctér kellős közepén sétálgatott, majd a hangfalakból egyszer csak meg szólalt a 90-es évek egyik legjobb slágere, a „Stop the Rock” - gondolom, ezt nem kell bemutatni. Bella fogta magát és belekezdett a táncba, és szépen sorjában mindenki csatlakozott hozzá, még az Ínyenc Klub is. Ám ennyi nem volt elég, finálé képpen Király Tamás tanárúr előre jött az első sorba, és vette át az irányítást, és zárásként kihagyhatatlan volt a mindenki által jól ismert „pisztráng-motívum”. Hatalmas sikervolt, nem maradt el a vastaps.
Ahogy azt megszokhattunk étel követi a táncot, ez most sem volt másképp. A ragyogó főételem pedig: Vörös curry-s csirkeérmék bacon köntösben, tejszínes kukorica rizottóval. Szerintem ennél többet nem is kell hozzáfűzni – mindmegettem J.
Majd következett a záró tánc, a lányok Kán-kánoztak egyet, ez is mindenkinek nagyon tetszett. A desszert után a felszolgálók pálinkával örvendeztettek meg bennünket, amiből persze repetát is kaptunk.
A vacsora alatt, nagyon finom jazz muzsikát játszó Gríz zenekar, miután leszedték az asztalunkat belecsaptak a legjobb, „legkötelezőbb” party slágerekbe, egy percre sem hagyták lenyugodni a talpakat.
Őket követte DJ Face, aki egészen hajnali 4ig tekerte a potmétereket.
Összességében, nagyon jól éreztem magam, és szerintem mindenki más is. Le a kalappal a szervezők, a táncosok és az Ínyen Klub előtt. Remélem ez a hagyomány nagyon sokáig élni fog. Nagyon szépen köszönjük ezt a varázslatos estét.
prvt
