Cikkünk második része egy interjú Dr. Szabó Attila főiskolai docenssel, aki főszervezőként vett részt az eseményen. A cikk első részében látogatói szemmel vettük át lépésről lépésre azt, hogy mik is történtek a Kutatók Éjszakáján, de minden éremnek két oldala van. Szerkesztő társammal, Szarvák Szonjával úgy gondoltuk, hogy elkészítjük nektek ezt az interjút és így, ebből a rövid beszélgetésből megtudhatjátok, hogy kiknek köszönhetjük azt az esemény dús estét, illetve hogy mik is történtek a színfalak mögött.
Évek óta van ilyen kutatók éjszakája, mi alapján és milyen intézmények vállalják el ezeknek a szervezését?
„A Kutatók Éjszakáját Magyarországon, - ha minden igaz 6 éve van ilyen, hogy kutatók éjszakája- minden év szeptember utolsó pénteki napján szervezik. Ez egy országos rendezvény. A főcél, hogy a Magyarországi Felső Oktatásban résztvevő intézmények, főiskolák, egyetemek, megmutassák a nagy közönségnek, hogy mi az, amit évközben végeznek. Ezt pedig olyan formában, hogy érdekelje a nagyérdemű közönséget, lakosságot, tehát, ne hagyományos előadást, hanem figyelemfelkeltő és az érdeklődést fenntartó előadásokat adnak. Ezen kívül nagyon sok kísérő rendezvényt adnak magához a Kutatók Éjszakájához. A Szolnoki Főiskolán idén harmadik alkalommal volt Kutatók Éjszakája rendezvény. Mi is megpróbáltunk olyan előadókat, - elsősorban külsős előadókat idehívni-, ami a Főiskola profiljához kapcsolódik. Elsősorban itt a vidékfejlesztés, turizmus, a víz, vizekkel kapcsolatos előadás volt a téma. Persze számos kiállító stand volt, ami pedig például arra volt alkalmas, hogy amíg a szülők az előadást hallgatják, addig a kisebbek, - akiket értelem szerűen ezek a témák még nem annyira érdekelnek-, megfelelő módon tudjanak játszani, lekössék őket. Ezért számos foglalkoztató vett részt a Kutatók Éjszakáján.”
Az éves témák, ami idén a víz volt összefüggnek? Tehát így az országban mindenhol ugyanez volt a téma, vagy ez intézményenként változik?
„Ez intézményenként változó, ahhoz kapcsolódóan, hogy az adott intézménynek mi a fő profilja. Mivel mi itt vagyunk Szolnokon, a vízhez kapcsolódó téma többé-kevésbé azért is jött, mert komoly beruházások indulnak a Tisza partján. Elindul egy töltés felújítás, töltés rekonstrukció, illetve a turizmushoz kapcsolódóan a vizeknek a szerepe. Akár így ahogy az előadásokon is volt, néhol erőltetve, néhol kevésbé erőltetve. Például a Vizi vad vadászatnak a szerepe és jelentősége a Tisza tavon. Vagy a víznek, folyóknak a szolnoki folyóknak a szerepe a művészetekben. Ez már jobban kapcsolódik, hiszen azok a művészek, akik itt a Szolnoki művésztelepen dolgoztak az elmúlt 110 évben, nekik a jelentősebb festményeik és képeik megtekinthetők a Damjanich János Múzeumban. Tehát ezzel is fel lehet hívni a lakosság figyelmét, hogy milyen értékek vannak itt Szolnokon. Sajnos a helyi lakosságból is kevesen tudják, hogy itt van egy 110 éves Művésztelep illetve ezeknek a képeknek egy jelentős része a Múzeumban látható, elérhető.”
Tanár Úr mi alapján kapta meg a szervezési jogot?
„Nem a jogot kaptam meg, hanem kaptam egy feladatot a Rektor Úrtól és Rektor helyettes Asszonytól. Szeptember elsejével gyakorlatilag megörököltem egy státuszt. Egy volt kollega elment a főiskoláról, és az ö státuszát átvéve én lettem a Regionális Fejlesztési Szaktanácsadási Kutató Központ vezetője. Ennek a központnak az egyik kiemelt feladata, hogy ilyen nagyobb rendezvényeket lásd Kutatók Éjszakája, illetve a Kutatók Éjszakájával egy időben megrendezett 18. Nemzetközi Tehetséggondozási Diákkonferenciának a megszervezése.”
A megszervezés milyen feladatokkal járt? Mikortól kezdtek el készülni az est megszervezésére?
„Őszintén megmondva én akkor aznap tudtam meg, amikor ez a felkérés ért, hogy ezzel együtt meg kell szerveznem szeptember 28 illetve 29.- re egy konferenciát, illetve a Kutatók Éjszakáját. Gyakorlatilag magát a programot, tehát az előadókat, azt én 5 nap alatt lefixáltam. A nyolc meghívott előadóból mindenki egyből igent mondott a felkérésünkre, a kísérő programokra pedig a rendezvény előtti utolsó napig is jöttek jelentkezők, tehát igazából a program 3 hét alatt állt össze. Felvettem a kapcsolatot a Tempus Közalapítvánnyal a www. kutatokejszakaja.hu webes felületen. Országos szinten ők az egész feladatnak a gazdája. Ahogy valami friss információ volt, az azonnal az országos weblapon is megjelent, illetve a Főiskola webes felületére a kísérő programok állandóan feltöltésre kerültek. Tehát a szervezés az három hetes kemény megfeszített munka volt, a kollegáim illetve más tanszékek dolgozóinak a segítségével.”
Utólag van valami, amit másképpen szervezne, másképpen csinált volna?
„Hát az egyik legfontosabb, amit biztosan másképpen kell csinálni az az, hogy időben el kell kezdeni szervezni. Tehát ezt körülbelül, ha a Főiskola szeretne a Kutatók Éjszakája rendezvényen részt venni, szeretne egy még sikeresebb rendezvényt létre hozni, akkor áprilisban el kell kezdeni a szervezést. Ez egy részt arra is vonatkozik, hogy szponzorokat is kell egy ilyen jelentős rendezvényhez keresni, hogy minél jobb, minél színesebb programot lehessen összeállítani.”
Mekkora érdeklődés volt az előadásokra?
„Hála Istennek az előző évekből, olyanok, akik az előző két Kutatók Éjszakáján itt részt vettek a Főiskolán, az ők elmondásuk illetve a tapasztalatuk alapján az előadások nagyon sikeresek voltak. Nagyon nagyszámú közönség volt. Persze, ahogy az idő telt ez a szám azért csökkent, de 22:30kor fejeződött be az utolsó előadás. Ez Kolozsvári Andrásnak az Alföldi pincészetekről szóló előadása volt és még azon is közel 15-20 ember ült. Úgy a csúcs időben 20 és 21 óra között a hármas előadó olyan 60%-ban megtelt, amiről azt gondolom, hogy egy elég jó szám és nagyon sok, első sorban külsős résztvevőkkel, tehát a városból jövő különböző korosztályhoz tartozó lakosok hallgatták az előadásainkat.”
Tanár Úr mennyire tudta élvezni? Volt alkalom, hogy beüljön előadásokra, vagy csak, mint szervező volt jelen?
„Sajnos tisztemből adódóan, mint kvázi főszervező én azon túlmenően, hogy megnyitottam a Kutatók Éjszakáját a Rektor Úrral, illetve próbáltam oda érni minden előadás végére és próbáltam minden előadást megnyitni a következő előadóval, ezt leszámítva összesen én előadást bent hallgatva nem érte el a 10 percet. Összességében a 8 előadás. Nekem sajnos erre nem volt időm. Itt a szervezési feladatokat is, csak néhányan tudtuk folyamatosan vinni, hogy minden flottul működjön. Illetve, hogy a kinti standok működjenek, ha bármi igényük vagy problémájuk volt, akkor ez megoldódjon. Sajnos nem erősítette a szervezést, hogy aznap találtak egy bombát a Zagyva-Tisza torkolatánál, és beállt Szolnok forgalma. Fél 6-kor a tűzszerészek leállították a Tisza hidat, tehát mindenki, aki elindult a Kutatók Éjszakájára az gyakorlatilag azzal szembesült, hogy áll a dugóban és ez érvényes volt az előadókra is. Gyors intézkedésekre volt szükség, hogy eltudjon kezdődni a program, és hogy ha ne adj úr Isten valaki nem érkezik meg időben, vagy egyáltalán, akkor folyamatosan tudjon tovább menni ettől függetlenül a program. De hála Istennek mindenki időben megérkezett és tudtuk taratani azt a sorrendet, amit elterveztünk. Tehát a 8 előadás tervezett időben, persze egy kicsit csúszással, mert voltak olyan előadások, amire nagyon nagy érdeklődés volt sok kérdést tettek fel a végén, de végig tudott menni.”
Megtudhatjuk, hogy mi volt a tegnapi megbeszélés eredménye a Kutatók Éjszakájáról?
„Tegnapi nap folyamán, értékelést tartottunk magáról a rendezvényről. Az most már biztosan kijelenthető, hogy a Kutatók Éjszakája illetve a Kutatók Éjszakájához kapcsolódó levéltári családtörténeti kutatásokkal kapcsolatos rendezvény, a Kutatók Éjszakája esemény szerves része volt. Összességében, nagy valószínűséggel közel 400 vendég volt a főiskolán, tehát 400 érdeklődő. Amire én nagyon büszke vagyok, hogy ebből az érdeklődőkből, vagy ebből, aki itt volt abból közel 50 vagy valamivel több, mint 50 kisgyerek. Tehát, hogy kisgyerekes szülők meghallgatva a rádióban menő folyamatos promótálást, látván a webes felületünket illetve azt, hogy mi próbáltuk ezt minél szélesebb körben akár facebook-on, akár személyesen terjeszteni, nagyon sokan jöttek kis gyerekkel. A gyerekek is, a szülők is élvezték köszönhetően annak, hogy a Damjanich János Múzeum munkatársai, illetve a Csillagpor Alapítvány munkatársai olyan játékokat kreatív foglalkoztatókat végeztek, amivel lekötötték a gyerekeket és külön kiemelném a látvány kovácsot, aki gyakorlatilag egész este, este fél11ig kovácsolt, népi játékokat mutatott a gyerekeknek.”
Nagyon köszönjük a válaszokat!
