Manapság egyre népszerűbbek ezek az észak-amerikai indián kultúrából eredő tárgyak, nevükön nevezvén az álomfogók. Valószínűleg sokatoknak egy bizonyos könyv miatt került a tudatába ezeknek a létezése, de vajon mennyit is tudtok igazán az álomfogókról? Honnan eredeteztetik? Miért úgy néz ki, ahogy? És főként, mi is a célja, miért alkották meg?
Ha kicsit is érdekeltek vagyunk más országok kultúrájában, legendáiban, akkor igen hamar megkaphatjuk a hőn áhított válaszunkat.
Rengeteg őslakos amerikai legendát találhatunk a pókokról és a hálóikról, de konkrétan egyetlen egy törzstől ered az igazi és hamisíthatatlan álomfogó. Ők az Ojibwe (odzsibvé) törzs.
Frances Densmore így írt az álomfogókról, miután tanulmányozta az Ojibwe törzset: "Ezek a tárgyak, melyek a pókhálót szimbolizálják, a gyermekek bölcsője felett függnek. Azt mondják, hogy elkapnak és megtartanak bármi gonoszat, ahogy a pókhálója elkap és megtart bármit, ami kapcsolatba lép vele."
A legenda részéhez tartozik még, és az indiánok mélyen hisznek benne, miszerint, a jó álmok átjutnak a nyíláson, a rossz álmok viszont csapdába esnek a hálóban, s elvesznek a hajnal fényében. A hagyomány szerint állati ínból vagy vékony fonalból hálót készítenek, és azt fűzik fel a kör illetve könnycsepp alakú keretre. Hagyományosan az álomfogóra tollakat is tesznek, ez a lélegzést vagy a levegőt jelenti, tehát azokat, amik nélkülözhetetlenek az élethez.
A tollak bármilyen madártól származhatnak, bár általában bagoly és sas tollat használtak, természetesen nem véletlenül. A bagoly toll a bölcsesség jelképe, amíg a sas, a bátorságé. Az álomfogók elkészítése során az Ojibwe törzs 4 követ is felhasznált. A négy kő a négy égtájat jelképezte.
Mivel ezek az álomfogók fűzfából és inakból készülnek pont ezért nem élnek örökké, így jelképes hatása is van. A kiszáradásával jelzi, hogy a gyermek a felnőtt korba lépett.
